Sajnos, az elektromos áram napjainkban is még sok életet kiolt és itt nem a történelembe bevonult villamosszékről van szó. 

Az alábbi összeállítás a villamos biztonság alapvető tudnivalóit mutatja be, nem szakembereknek.

A feszültségszinteket alapvetően négy csoportba osztjuk.

*       42 V-ig törpefeszültség,

*       42 V - 1000 V (1 kV-ig) kisfeszültség (vicces, de tényleg ez a kategória hivatalos neve),

*       1 kV - 35 kV középfeszültség,

*       35 kV fölött nagyfeszültség.

A törpefeszültség kivételével a fenti csoportok 50 Hz-es váltakozó áramra szólnak, a feszültség a névleges effektív értéket jelöli, a tényleges feszültség néhány %-kal eltérhet.

Baleseteknél az áramütés súlyosságát nem a feszültségszint, hanem az érintett személy testén áthaladó áram erőssége, iránya és időtartama határozza meg. A legrosszabb esetben a szíven vagy közelében áthaladó áram megzavarhatja, akár leállíthatja a szív működését. Az emberi test belül viszonylag jó vezető, a száraz bőr valamennyire szigetel. A nedves vagy izzadt bőr viszont jól vezeti az áramot. Egy áramütésnél nem lehet sem előre, sem utólag meghatározni a test ellenállását vagy áramvezetési viselkedését. Itt az Ohm-törvény nem alkalmazható. Azt azonban tudjuk, hogy a szív működését leginkább a két kéz, vagy, az egyik kéz és az ellentétes láb között átvezetett áram állíthatja le; ezek a legveszélyesebb áramutak. Az áramütés annál súlyosabb, minél nagyobb a testen átfolyó áram erőssége és minél hosszabb az időtartama.

Az elektromos áramnak van mágneses hatása, van kémiai hatása, van hőhatása és van élettani hatása. A legtöbb halálos vagy súlyos balesetet ez utóbbi okozza az előzőekben leírtak szerint. Középfeszültségnél már súlyosan meg is éghet a test, de a halált akkor is az élettani hatás okozza. A mágneses hatás nem okoz balesetet.

A törpefeszültség (akár egyen-, akár váltóáram) határa szándékosan olyan alacsony, hogy annál nem következhet be baleset.

A legtöbb súlyos áramütés kisfeszültségen következik be.

A lakásokban/lakóházakban mindig kisfeszültségű váltóáramú a villamos hálózat, ahol bármelyik fázisvezető és a nulla vezető vagy a földelés között 230 V, két fázisvezető között 400 V a névleges feszültség. A lakás teljes áramtalanítása/feszültségmentesítése a villamos fogyasztásmérő(k) alatti kismegszakító(k) lekapcsolásával végezhető el. Ezek legyenek mindig könnyen hozzáférhetők! Mindenkinek tudnia kell, a saját lakásában ezek hol vannak, hogy akár áramütés, akár tűz esetén ne legyen késedelem a lekapcsolásnál. Napelemes házaknál más a helyzet, lásd később.

Bár ritkán van rá szükség, mindig tartsunk elemes/akkumulátoros lámpát állandó helyen, üzemképes állapotban ilyen esetekre vagy áramszünetre számítva.

Sajnos még mindig vannak olyan kontár villanyszerelők, akik egy lakás hálózatát oly módon szerelik, hogy az eleve életveszélyes, elsősorban a védőföld hiánya vagy helytelen bekötése miatt, különösen, hogy a lakó erről nem is tud és jóhiszeműen használja a berendezéseket. Ugyanakkor, a lakók előidézhetnek életveszélyes állapotot azzal, hogy hozzáértés híján szabálytalan kötéseket végeznek, vagy ami gyakoribb, hibás vagy törött, sérült szigetelésű hosszabbítókat, csatlakozókat, berendezéseket használnak. Aki pedig illegális vételezést (magyarul áramlopást) hajt végre például kampózással, az potenciális gyilkosnak tekintendő.

Alapvetően ne nyúljunk olyan villamos berendezéshez, ami sérült vagy láthatóan feszültség alatt lehet, ne piszkáljunk bele fém tárggyal, szerszámmal a csatlakozóba, a berendezésbe! A gyermekek kíváncsisága ellen jól védenek a dugaszoló aljzatba helyezhető műanyag védőelemek.

Kisfeszültségnél átívelés nem lép föl, csak a feszültség alatt lévő vezető/berendezés közvetlen érintése okoz áramütést.

A kisfeszültségű áramütés nem feltétlenül halálos. A mai szigetelt talpú cipők száraz állapotban védelmet nyújtanak, ha csak egyik kézzel érintjük meg a feszültségen lévő vezetéket/berendezést.

Mezítláb vagy egyik kezünkkel egy földelt tárgyat (pl. vízcső, fűtéscső), másikkal egy hibás készüléket/tárgyat érintve komoly áramütést szenvedhetünk.

A váltóáram „ráz”, 100 Hz-es (2 x 50 Hz) ütemben rángatja izmainkat. Ez elég kellemetlen ahhoz, hogy gyorsan el is engedjük a vezetéket/tárgyat vagy tudatosan rántsuk el a kezünket, ami általában sikerül is. Ilyen esetben hangos kiáltással bizonyosodjunk meg arról, hogy még élünk, azonnal üljünk le egy csöndes sarokba és várjuk meg, amíg az ijedtség elmúlik. Ha eddig eljutottunk, utána már semmi bajunk nem lesz. Ha ilyen váratlan áramütést tapasztalunk, a megérintett berendezést azonnal áramtalanítsuk és javítás nélkül ne használjuk. Amennyiben valamilyen más eszköz, például vízvezeték, szerkezeti fémlemez/oszlop érintése okozta a túlélt áramütést, azonnal vizsgáltassuk meg a lakás teljes hálózatát!

Ha olyan áramütött személyt látunk, aki még kapcsolatban áll a hibás, feszültség alatt lévő eszközzel (nem tudta elengedni), a száraz ruhájánál fogva, a testét nem érintve húzzuk/rántsuk el a vezetéktől/berendezéstől; itt a száraz ruha számunkra már elég szigetelést biztosít. Ha a testét fognánk meg, mi is áramütést szenvedhetnénk. Aki ezt nem meri megtenni, azonnal áramtalanítsa az egész lakást! Ezt követően az elsősegélynyújtás nem tárgya ennek az írásnak, alapesetben a 112-es segélyhívót kell hívni és a mentők utasításait követni.

Van azonban a lakásokban egy olyan hely, ahol az áramütés garantáltan halálos, és ez a fürdőkád. A fürdővízbe merülve bármilyen villamos berendezés használata szigorúan tilos!!! Itt a két leggyakoribb gyilkos a hajszárító és a töltőre kapcsolt mobiltelefon/tablet. Soha, de soha nem szabad semmilyen hálózatra csatlakozó eszközt fürdőkádban használni! A gyerekeknek ezt el kell magyarázni és nagyon komolyan meg kell tiltani.

Amennyiben a kád fölött vagy közelében villamos hősugárzó vagy lámpa van, szereltessük át máshová. A meglazult és kádba esett hősugárzó okozott már halálesetet.

Ahol napelem és esetleg még akkumulátoros energiatároló is van, az áramtalanításhoz nem elég a fogyasztásmérő alatti kismegszakítók lekapcsolása, mert az inverter még termeli az energiát, azt külön kell kikapcsolni.

A napelemek és az energiatárolóban az akkumulátorok sorba vannak kapcsolva, több száz voltos egyenfeszültséget képesek leadni. Az ilyen nagyobb egyenfeszültség alattomos gyilkos, nem ráz, hanem csak üt egyet. Ha az ütés után nem engedjük el a feszültség alatti tárgyat, utána már nem érezzük a testünkön átfolyó egyenáramot. Hosszabb időn át a testen átfolyó egyenáram "vízbontás" mintájára gázbuborékokat kelthet a vérben, ami szívmegállást okoz.

Természetesen, ezen berendezések teljesen biztonságosak. Ha nem próbáljuk megbontani vagy javítani őket, nem érhet baj bennünket.

Hasonló a helyzet az elektromos vagy tölthető hibrid autókkal, azokban is 400-800 V-os akkucsomagok vannak. A nagyfeszültségű kábelek itt figyelmeztetésként rikító narancssárga színűek. Eszünkbe ne jusson az elektromos részeket vagy az akkumulátort megbontani vagy javítgatni!

A továbbiakban feltételezhető, hogy épeszű ember nem mászik föl a távvezetékek oszlopaira, a vezetékek közelébe. Közép- vagy nagyfeszültségű vezeték érintését vagy akár megközelítését nem lehet élve megúszni. Az ilyen feszültségeken ív keletkezhet akár 1 méteres távolságból is, ami éppúgy halálos.

A középfeszültségű vezeték városban gyakran a föld alatt van, nem is látjuk, másutt pedig jól felismerhetően a kisfeszültségűnél magasabb, általában beton oszlopokon három szigeteletlen vezetéken fut, a legtöbbször 20 kV feszültségű. Jellegzetes oszlopszigetelőiről jól felismerhető. Ilyen vezetékhez például magasabb munkagéppel, darus szerkezettel vagy fölemelt platójú billenős tehergépkocsival lehet hozzáérni. Ilyenkor, ha a jármű gumikerekes, a fémváza nagyfeszültségre kerül. Ha külső személy ezt látja, meg se közelítse a járművet/gépet! A kezelő, amíg a munkagép fülkéjében van, nem kap áramütést, akkor viszont igen, amikor kilép a gépből: a legtöbbször nem is tud az életveszélyes állapotról. Amennyiben viszont a kezelő ezt tudja, egy jókora ugrással, a gépbe nem kapaszkodva, ép állapotban el tudja hagyni a gépet. Ilyen esetben a vezetékkel érintkező gépet megközelíteni sem szabad az áramszolgáltató kiérkezéséig.

Ha a középfeszültségű vezeték által áramütést szenvedett személy még vélhetően az áramkörben van, NE próbáljuk meg elhúzni, mert nagy valószínűséggel mi is ott maradunk holtan. Elhúzásához olyan szigetelt eszköz kellene, amilyen biztosan nincs kéznél.

Bár ritka, de előfordulhat, hogy a középfeszültségű vezeték egyik vezetéke leszakad, például erős zúzmara terhelés alatt. Mivel ezen vezetékeknek nincs távfelügyelete, ilyen esetben feszültség alatt maradhatnak huzamos ideig. A leszakadt vezetéket ne közelítsük meg! Ha a közelünkben szakadt le, ne nagy léptekkel, hanem apró tyúklépésekben távolodjunk el, mert a vezeték közelében a talajba folyó áram már egy nagyobb lépés távolságon is jelentős feszültséget kelt, ami két lábunk között áramütéshez vezet.

Sajnos, évente több haláleset történik vasútállomásokon, ahol felelőtlen személyek a vasúti kocsik tetejére másznak és a 25 kV-os felsővezetéktől kapnak áramütést. Ilyen feszültségeknél nemcsak a közvetlen érintés okoz halált, hanem a vezetékből kiinduló ív, akár fél méterről is. Komoly égési sérülést is okoz az ilyen áramütés, de a halál oka az élettani hatás.

 
A nagyfeszültségű vezetékek hosszú szigetelőkkel termetes acéloszlopokra vannak függesztve, könnyen felismerhetők. Magasságuk miatt gépekkel sem elérhetők. Ezen vezetékek távfelügyelet alatt állnak, szakadás esetén másodperceken belül lekapcsolják róluk a feszültséget. Ennek ellenére, bár ez nagyon ritka, ha leszakadt nagyfeszültségű vezetéket látunk, messze kerüljük el.

Ha ezt elolvasta, kérem, tanítsa meg mindezt gyermekeinek, unokáinak is, az életkoruknak megfelelő részletességgel!