MEMO:
ÁPRILIS
Zsigmondy, Richárd Adolf
(Bécs, 1865. április
1.- Göttingen, 1929. szeptember 24.) a kolloidkémia atyja.
Zsigmondy és F.W. Siedentopf, a jénai Zeiss Optikai Művek fizikusa
1903-ban a Tyndall jelenségre alapozva,
ultramikroszkópot készítettek a kolloid oldatok
tanulmányozására, az 500 nm alatti részecskék és eloszlásuk
vizsgálatára. Ugyancsak Zsigmondy R. A. nevéhez fűződik a
baktérium
nagyságrendű
részecskék elválasztására feltalált membránszűrő, és az ultraszűrő.
Munkásságát 1925-ben kémiai Nobel-díjjal értékelték. Nevét egy
70
km átmérőjű kráter őrzi a Holdon. [http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Zsigmond.htm] |
MEMO: MÁJUS
Jenner, Edward
Anthony
(Berkeley, Gloucestershire 1749. május
17. -
ugyanott, 1823. január 26.) tanulmányai és
továbbképzései
végeztével a
szülőhelye körzetében helyezkedett el mint gyakorló családorvos,
sebész. 1788-ban a Royal Society pártoló
tagnak választotta, mert
megfigyeléseivel, kísérleteivel bizonyította, hogy a tojásból
frissen kibújó kakukkfióka tolja ki a
befogadó gazdamadár tojásait, fiókáit a fészekből. 1796. májusban - kb.
húsz évvel néhány szakmai elődje ígéretes
próbálkozásai után - tehénhimlővel fertőzött fejőlány kezén
kialakult
hólyagocskákból vett gennyes váladék mintákkal két hónapon belül
kétszer inokulált egy
nyolcéves kisfiút annak bizonyítására, hogy a
tehénhimlő
elleni
védettség segít a feketehimlő elleni védettség kialakulásában.
Tudományos próbálkozását orvosi gyakorlatában
is
megerősítette, és így a vakcinálás / immunizálás tudományos
fejlesztőjeként új fejezetet
nyitott a tudománytörténetben. [http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1200696/?report=reader] |
MEMO: JÚNIUS
Gauguin, Paul (Párizs, 1848. június
7. - Marquises
szigetek, 1903.
május 3.) eredeti foglalkozása tőzsdeügynök, aki művészeti iskolák
nélkül, önerőből fejlődött a posztimpresszionizmus és a szimbolizmus
jellegzetes alakjává. Festő és szobrász, aki a kor uralkodó művészeti
irányától elfordulva, műveiben erőteljes
és
természetes színekkel, egyedi megformálásokkal hívta fel magára az
akkor újító irányzatként fellépő impresszionisták figyelmét.
Ennek
eredményeként 1879-ben az impresszionisták negyedik
kiállításán Camille Pissarro, Edgar Degas, Claude Monet
alkotásai
között
Paul Gauguin művei is helyet kaptak. Festő
barátja és
sokszor féktelen vitapartnere, Vincent van Gogh
hatása is érzékelhető későbbi művein. Az
európai társadalmi berendezkedés elől 1891-ben Tahitira menekült,
ahonnan rövid európai visszatérése után a jóval távolabbi Marquises
szigetekre távozott, és haláláig ott alkotott.[http://www.biography.com/people/paul-gauguin-9307741] |
MEMO:
JÚLIUS
von Leibniz, Gottfried
Wilhelm (Lipcse,
1646. július 1. - Hannover, 1716. november 14.) német
filozófus és matematikus, aki a pusztító harmincéves háború befejezése
előtt
két évvel
született, és a spanyol
örökösödési háború után két évvel hunyt el. Még nem töltötte be
tizenkettedik
életévét, amikor latin-görög műveltségre is szert tett, és
1663-ban a lipcsei egyetemen BA fokozatot szerzett ' De
Principio Individui '
címmel megírt tézisével. A további tanulmányait (jog és filozófia)
lezáró jogi doktorátust azonban
ezen az egyetemen
ifjú korára hivatkozva nem adták meg, amiért
1666-ban csalódottan és örökre elhagyta szülőhelyét. Altdorf város
egyeteme
megadta a jogi doktorátust, ám rövid szakmai gyakorlat
után ezt az egyetemet is elhagyta. Ezután számos európai
városban megfordult, sokoldalú műveltséget szerzett, ami
széleskörű szakmai levelezésében (több mint 600 levelezőpartner) is jól
követhető. Metafizikai 'Monad'
elmélete, a számítógépes megoldások
előfutáraként számon tartott 'Calculus' és 'Binary Number' rendszere,
mechanikai,
geológiai, filozófiai,
nyelvészeti és történelmi tanulmányai a kor egyik legnagyobb hatású
tudósává avatták. Munkássága elismeréseként az Academie Française
(Paris) és a Royal Society (London) külső tagjai közé
választotta. [http://www.britannica.com/biography/Gottfried-Wilhelm-Leibniz] |
MEMO:
AUGUSZTUS Avogadro, Amedeo (Torino/Olaszország, 1776. augusztus 9. - ugyanott, 1856. július 9.) fizikus és vegyész, a fizikai-kémia tudományterület egyik megalapozója. Ügyvéd apa gyermekeként eredetileg egyháztörténeti tanulmányokat végzett, ebből húszéves korában doktorált, ám a fizika és a matematika iránti lelkesedése pályamódosításra késztette, és idővel fizikát is tanított. Tehetségét felismerve a torinói egyetem meghívta matematikai fizika professzornak. Kémiai és fizikai kísérleteit (folyadékok, gázok hőtágulása) matematikai számításaival alátámasztva megalkotta molekuláris elméletét (Avogadro törvény 1811). Munkásságát csak halála után, Joseph L. Gay-Lussac hatására ismerték el, és ennek eredményeként az Avogadro szám (mólnyi anyagmennyiségben a molekulák száma = 6.02214199 x 10^23) a tudományos gyakorlat része lett. [https://www.britannica.com/biography/Amedeo-Avogadro] |
MEMO:
SZEPTEMBER Fadrusz János (Pozsony, 1858. szeptember 2. - Pest, 1903. október 26.) a tanárai szerint semmivel sem tűnt ki társai közül kisiskolás korában. Szegény családban született, ezért megélhetésük biztosítására az apa lakatosinasnak adta. Élete ezen szakaszában szorgalma és alkotókészsége hamar megmutatkozott; fafaragással, majd porcelánfestéssel igyekezett felhívni magára a szakma figyelmét. Herend (Porcelán Manufaktúra) csábítására azonban nem reagált, helyette gipszszobrok készítésével próbálkozott. Az egyik pozsonyi kiállításon a bécsi akadémia szobrásztanára felfigyelt munkáira és 1886-tól a pozsonyi Takarékpénztár támogatását elnyerve, már Bécsben tanulhatott. 1891-ben készült vizsgamunkája - Krisztus a kereszten - a sok nagydíj mellett a régóta várt elismertséget is meghozta. Főbb művei: Mária Terézia emlékmű* (Pozsony város felkérésére), Mátyás-emlékmű (Kolozsvár város művészeti pályázata, első díj). A Mátyás-emlékmű gipsz-másolata a Párizsban rendezett Világkiállításon (1900) aranyérmet kapott. További kiemelkedő művei: Wesselényi-emlékmű* (Zilah), Tisza Lajos szobor (Szeged). * = lerombolta a 20. század történelme [https://www.britannica.com/biography/Janos-Fadrusz] |
MEMO: OKTÓBER
Miller, Arthur (New York, 1915. október 17. - Roxbury, Connecticut 2005. február 10.) kabátkészítéssel foglalkozó bevándorló családba született. A család az 1929-es gazdasági válságban szinte mindenét elveszítette. A fiatal Miller az egyetemi tanulmányok költségeinek előteremtéséhez minden munkát elvállalt. Kezdeti írói szárnyalása helyén (University College of Michigan) született első díjazott műve, a 'No Villain'. Első nyilvános sikerét 'All My Sons' (1947) című színművével aratta, amely egy évig szerepelt a Broadway műsorán, és amely Tony díjat is hozott a legjobbnak ítélt szerzőnek. 1949-ben színpadra állított ikonikus művével, a 'Death of a Salesman' drámával a Pulitzer Díj szintjére emelkedett. Három házasságából az első sikertelen volt (Marilyn Monroe), a második (osztrák fotóművész) a családi örömöt is megadta, noha Down kórral született fiát nem akarta vállalni. Harmadik felesége halála után egy fiatal festőnőhöz kötötte volna életét, de ebben halála megakadályozta. Mondanivalóban gazdag művei kitűnő forrás a mindenkori színpadi és filmes feldolgozásokhoz. [http://www.biography.com/people/arthur-miller-9408335] |
MEMO:
NOVEMBER Wegener, Alfred Lothar (Berlin, 1880. november 1. - Grönland, 1930. november ...?) csillagász végzettséggel jutott el a Ph.D fokozatig (Berlin Universität, 1904). Mégis, pályáját korábbi nagy álma, a geofizika és az akkoriban formálódó meteorológia-klimatológia felé irányította. Életműve alapvető ismeretekkel gazdagította a kor tudományos szemléletét. "The Origin of Continents and Oceans" című munkájában (1915) kifejti, hogy a földrészek kb. 300 millió évvel ezelőtti ősállapotához ('Pangaea') képest a kontinensek mai elkülönülése a tektonikus mozgásoknak tulajdonítható ('kontinensek vándorlása', 'tektonikus lemezek'). A légköri mozgások követésére elsőként alkalmazott meteorológiai ballont, és a megfigyeléseit összegző kézikönyv, "The Thermodynamics of the Atmosphere", szakmai normatíva lett Németországban. A Marburg Egyetem tutoraként, a sarki légáramlások tanulmányozására több alkalommal csatlakozott Grönland-expedíciókhoz. 1914-ben besorozták; háborús sérülése után a hadsereg időjárás-előrejelző szolgáltatásában vett részt. A háború után visszatért Marburgba, de szakmai haladásának nehézkessége elkedvetlenítette. Így történt, hogy 1924-ben Ausztriába költözött az Universität Graz frissen kialakított meteorológiai-geofizikai professzori állásának betöltésére. 1930. novemberben vezette utolsó expedícióját Grönlandon. Egyik nap útközben, két tábor között (két Társa kíséretében), váratlan nagy hideg és fizikai kimerültség lepte meg. Ezt követően az expedíció további tagjai sokáig keresték, míg végre megtalálták. Korai halála ezért nem köthető határozott dátumhoz. http://pangaea.org/wegener.htm |
MEMO:
DECEMBER Eisenstaedt, Alfred
{Dirschau, Ny-Poroszország (ma Tczew, Lengyelország) 1898. december 6.
- Oak Bluffs, Massachusetts, 1995. augusztus 23.} német-amerikai
fotoriporter, egyike
a legnagyobb mestereknek. A
birodalmi Németországban, egy áruház tulajdonos apa családjában
született. 14 éves volt, amikor első fényképezőgépét (Eastman
Kodak Folding Camera + tekercsfilmek) kapta, és ennek
köszönhetően élete összeforrt a fotoművészet világával.
Középiskolai tanulmányait (Berlin, Hohenzollern Gymnasium) követően, az
I. világháborúban a Német Hadseregben szolgált (1916-1918.);
mindkét lábán megsérült. A háború után, az 1920-as években öv- és
gombkereskedőként próbált megélni. Ugyancsak ekkor indult önálló
fotoriporteri pályája; követendő példának tekintette Erich Salomon
mesteri dokumentumfilm alkotásait. 1929-ben főállású fotoriporter lett
(Berlin). A 35mm Leica kamerával megörökített pillanatok hamar
meghozták a nemzetközi elismerést. 1935-ben elhagyta
Németországot és letelepedett az Egyesült Államokban. 1936-ban
az
akkortájt újdonság Life magazin első négy
fotoriporterének egyikeként indította el kinti pályáját, és
1972-ig dolgozott a magazinnak. Alkotásaiból több mint 2500
foto-esszé, néhány foto-antológia és önálló kiállítás is született.
https://www.britannica.com/biography/Alfred-EisenstaedtFotók: https://www.artsy.net/artist/alfred-eisenstaedt |