| MEMO: OKTÓBER Bohr, Niels (Koppenhága-Dánia, 1885. október 7. - Kopppenhága-Dánia, 1962. november 18.) a középiskola befejezése után 1903-ban kezdte meg felsőfokú fizika tanulmányait a Koppenhágai Egyetemen. A Ph.D. fokozatot 1911-ben érte el (> electron theory of metals). Szakmai állomások: 1911: Anglia, Cavendish laboratórium (Cambridge). Katódsugaras kísérleteivel nem sikerült megnyernie J.J. Thomson érdeklődését. Később E. Rutherford meghívására, az atomszerkezetet kutató közös vizsgálatok céljából ismét eljutott Angliába. 1913: atomszerkezeti kutatási eredmények publikálása. 1914-1916: Viktória Egyetem (Manchester, UK), fizika tárgy előadója 1916-1962: Koppenhágai Egyetem (Dánia), elméleti fizika professzor, Elméleti Fizika Intézet megalapítása (1920). 1922: Nobel díj (atomszerkezet, kvantum elmélet) A II. világháborúban Svédországba, majd Angliába menekült, tagja volt a Manhattan Tervnek (nukleáris fegyverek fejlesztése). A világháborút követően kiállt a nukleáris fegyverek tagadása és az atomenergia békés felhasználása mellett. 1938-1962: Dán Királyi Tudományos Akadémia elnöke 1954: érvényesítette befolyását egy európai részecskefizikai kutatási központ, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN = Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire) létrehozására. Megállapítások: *Atomszerkezet: az atommag körül meghatározott pályákon keringenek diszkrét energiájú elektronok; átugrás egy másik pályára (energiaszintre) lehetséges. *Az elektronok magasabb energiaszintről alacsonyabb energiaszintre történő ugrását diszkrét energia kvantum kibocsátás kíséri. *Komplementaritás elve: elemi alkotók hullám és részecske jellege/viselkedése egymást kiegészítő, komplementer tulajdonságok, amelyek együtt nem észlelhetők. Azaz, elemi alkotók vizsgálhatók/értelmezhetők úgy mint hullám és úgy mint részecskeáram természet; a egymást kiegészítő két vizsgálati megközelítés felváltva alkalmazható. https://www.thefamouspeople.com/profiles/niels-henrik-david-bohr-2446.php https://en.wikipedia.org/wiki/Niels_Bohr |
| MEMO: NOVEMBER Az 16. századi kereszténységet reformáló teológus Luther, Martin (Német-római birodalom/szászországi Eisleben, 1483. november 10. - Német-római birodalom/szászországi úton hazafelé, 1546. február 18.) egyszerű parasztcsaládban nevelkedett. Ércbányászatban is dolgozó apja jobb sorsra, ügyvédnek szánta a fiát. Ennek megfelelően Luther Márton 1501-ben megkezdte tanulmányait Erfurt város egyetemén, ahol M.A. fokozatot szerzett (grammatika, logika, retorika, metafizika). Mégis, a célul kitűzött ügyvédi pályát egy sorsfordító nyári viharban tett fogadalma törölte: apja legnagyobb bánatára a fiúból szerzetes lett. A rendházban eleinte nem találta helyét és nem érzékelte a keresztény felvilágosodást sem. 27 éves korában küldött volt a Katolikus Egyház Rómában rendezett konferenciáján, ahol a papoknál tapasztalt korrupció (búcsúcédula, bűnök "kivásárlása") és erkölcstelenség mintegy katalizálta Luther egyházzal és hittel kapcsolatos illúzió-vesztését. Hazatérte után, lelki gyógyulása érdekében beiratkozott Wittenbergben az egyetemre, ahol később doktorált és az egyetem teológia professzora lett. Vallási felvilágosodásra végül a Biblia tanulmányozásával tett szert. Felismerte, hogy a lelki üdvösség alapja maga a hit és nem az istenfélelem, vagy a vallási dogmákkal megbilincselt szellem. Ötszáz évvel ezelőtt, 1517. október 31-én Wittenbergben az egyetemi templom kapujára kiszögezte 95 tételes vitaindító iratát. Vita helyett az Egyház akkori vezetői elrendelték az iratban foglaltak visszavonását. Ez nem történt meg, így 1521. januárban Luther Mártont a Római Katolikus Egyház kiközösítette. Tekintve, hogy 1521. márciusban a wormsi birodalmi gyűlésen sem vonta vissza tételeit, májusban már elítélt eretneknek nyilvánították. Wartburg várában (Eisenach) lelt menedékre és ezidőtájt német nyelvre lefordította az Újtestamentumot, hogy a hétköznapi emberekhez is eljusson a Szó. Főúri támogatói és számtalan követője végül kellő erőt adtak ahhoz, hogy 1522-ben létrehozza a Lutheránus (Evangélikus) Egyházat, amely a megalakulás után nagy ütemben növekedett-terjeszkedett. Ez a növekedés-terjeszkedés az 1524-ben kirobbant német parasztháború (Deutscher Bauernkrieg 1524-1525) idején is töretlen volt, hiszen Luther Márton az egyházát támogató főurak mellett foglalt állást. A 95 TÉTEL https://hu.wikipedia.org/wiki/Luther_Márton |
| MEMO: DECEMBER Cartier, Jacques (Északnyugat-Bretagne/Saint-Malo, 1491. december 31. - ugyanott, 1557. szeptember 1.) francia tengerész és felfedező, akinek életéről keveset tudunk, ám annál többet a felfedezéseiről. Tapasztalt hajósként többször ellátogatott az akkor még ismeretlen amerikai kontinensre, ahol elsősorban a mai Brazília területén fordult meg. 1534-ben történt, hogy Saint-Malo püspöke és Mont-Saint-Michel apátja Jean le Veneur, bemutatta Cartier-t a francia király I. Ferencnek, aki a tapasztalt tengerészre bízta Észak-Amerika felfedézését. A megbízás új területek, szigetek felfedezésére szólt, ott is leginkább arany és további értékes lelőhelyek feltérképezésére. 1534. április 20-án Cartier két hajóval vitorlát bontott és 61 fő legénységgel 20 nap alatt elérte a távoli földrészt. Érkezésével Újfundland nyugati partja, a Prince Edward sziget, az Anticosti-sziget és a Szent Lőrinc-öböl is felkerült a friss felfedezések listájára. Hazatérte után az eredményektől felvidult I. Ferenc újabb megbízást adott. Cartier másodjára már három hajóval és 110 fő legénységgel indult útnak. A Szent Lőrinc-folyón Quebec volt a cél, ahol bázistábort épített ki és a mai Montréal területét is elérte. A területet ellenőrző Irokézektől kapott információk nyugati irányú továbbhaladásra késztették a remélt arany, ezüst, réz, fűszerek lelőhelyei felé, ám az időjárás (kemény télen befagy a folyó) e szándékát meghiúsította és a továbbiakban az Irokézekkel sem volt felhőtlen a kapcsolata. Tavaszi hazatértekor I. Ferencnek csak arról számolhatott be, hogy valószínű a gazdag lelőhelyek létezése messze nyugaton, és egy nagy folyó vezet feltehetően Ázsiába. A spanyol-francia (Habsburg-Valois) háborúk itáliai fellángolása késleltette a költségigényes felfedező utakat. Ezért a harmadik hajóút 1541. májusban kezdődött, öt hajó kifutásával. Ekkor már nem az Ázsiába vezető Keleti átjáró felfedezése, hanem a Szent Lőrinc folyó mentén Franciaország nevében létrehozandó állandó település volt az elsődleges cél. E cél további kiterjesztésére szolgált az a gyarmatosító csoport, amelyet Cartier kihajózását követően néhány hónappal később, királyi parancsra indítottak útnak. Cartier Quebec közelében úgy vélte, "aranyat és gyémántot" talált, ezért nem várta meg az utána érkező gyarmatosító csoportot, hanem elhagyta a bázist és visszahajózott Franciaországba a kincsek értékesítésére. Otthon azonban szembesült a valósággal, a vélt kincsek hétköznapi egyszerűségével (kvarckristály, vas-pirit). A Cartier-t követő gyarmatosító csoport az első téli élmény után ugyancsak visszafordult és hazatért Franciaországba. További megbízásra nem került sor, mert Cartier a bázis elhagyásával elveszítette a király bizalmát. Mégis, a felfedezett területek (The Country of Canadas) a névadó Cartier-nak állítanak emléket és adtak későbbi jogalapot ahhoz, hogy Franciaország területi igényét fenntarthassa. A jogi konszolidálás kiemelkedő alakja Champlain, Samuel francia tengerész (1574-1635), aki 1608-ban megalapította a mai Quebec City-t Új Franciaországban (Kanadában). https://www.thefamouspeople.com/profiles/jacques-cartier-6485.php#major-works https://www.biography.com/people/jacques-cartier-9240128 |
Copyright© www.bioteomed.org
Kapcsolat: btm(kukac)bioteomed(pont)org
természet, tudomány, kutatás, fejlesztés, ipar, biológia, fizika, kémia, mezőgazdaság, medicina, gyógyszer, szabadalom, technológia, irodalom, művészet, oktatás